Őstermelő lehet az a 16. életévét betöltött, a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásban szereplő természetes személy, aki saját gazdaságában őstermelői tevékenységet folytat.

Őstermelői tevékenység:

Az őstermelői nyilvántartásba felvett (Földforgalmi törvényben felvett) mező- és erdőgazdasági tevékenység, valamint kiegészítő tevékenység és feldolgozói tevékenység, mely saját gazdaságban termelt alapanyag feldolgozásából származik.

Mező-, erdőgazdasági tevékenység:

Növénytermesztés, kertészet, állattartás, állattenyésztés, halgazdálkodás, szaporítóanyag-termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, valamint a kiegészítő tevékenységgel vegyesen végzett gazdálkodás, ha a kiegészítő tevékenységből származó bevétel nem haladja meg a mező- és erdőgazdasági tevékenységből származó bevételt.

Őstermelők nyilvántartása:

Nyilvántartási kérelemmel jön létre, melyet az Agrárkamara hagy jóvá.

Minden változásról 15 napon belül bejelentést kell tenni.

Az őstermelőként végzett tevékenységet nem lehet egyéni vállalkozóként is végezni.

Az őstermelői igazolvány fizikai formája 2020. december 31-vel megszűnt az értékesítési betétlappal együtt.

Az őstermelőt az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben (FELIR) tartják nyilván. Az őstermelő FELIR számot fog kapni. A nyilvántartás bizonyos részei nyilvánosak lesznek. A folytatott tevékenységet is nyilván kell tartani, külön a kiegészítő tevékenység nem lesz tételesen felsorolva.

Őstermelők adózása

Az őstermelő adóévenként az adóév egészére átalányadózást választhat, ha a bevétele az adóévben az éves minimálbér tízszeresét (20 088 000 Ft) nem haladja meg.

A jövedelem kiszámításánál levonható a bevétel 90 százaléka, mindegy, hogy növénytermesztésből vagy állattenyésztésből származik.

Minden őstermelő indulásként átalányadózónak minősül a NAV nyilvántartása szerint, de az előző évi bevallásban lehet jelezni, ha az átalányadózást nem választja, ha esetleg annak feltételei nem állnak fenn.

Adómentes az átalányadózó őstermelő e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része (1 004 400 Ft-). Ha ezt az értékhatárt meghaladja, akkor a teljes bevételt figyelembevéve kell a jövedelmet megállapítani.

Egyéb fontos adózási szabályok:

-Termőföld értékesítése nem lehet őstermelői tevékenység bevétele.

-A kapott támogatás, sem a bevételi értékhatárba, sem a bevételek közé nem számít be, függetlenül a támogatás típusától (fejlesztési vagy jövedelempótló).

-A felvásárlónak továbbra is adatot kell szolgáltatni a 08-as bevallásban.

ŐSTERMELŐK JÁRULÉKFIZETÉSE:

Szociális hozzájárulási adó alapjának meghatározása:

Biztosított őstermelő:

-1. Tételes elszámoló: Ha a bevétel az éves minimálbér 50%-át nem éri el, akkor mentes az adó alól. Ha eléri, akkor az alábbi három közül a legnagyobb: – Jövedelem – Minimálbér – Választott járulékalap – lesz a SZOCHO alapja.

- 2. Átalányadózó: Ha a bevétel az éves minimálbér 5 -szörösét nem éri el, akkor mentes az adó alól. Ha eléri, akkor az alábbi kettő közül a nagyobb: – Minimálbér – Választott járulékalap – lesz a SZOCHO alapja

Nem biztosított őstermelő:

-1.Tételes elszámoló: Ha a bevétel az éves minimálbér 50%-át nem éri el, akkor mentes. Ha eléri, akkor a jövedelem lesz az adó alapja.

-2.Átalányadózó: Ha a bevétel az éves minimálbér 5-szörösét nem éri el, akkor mentes az adó alól. Ha eléri, akkor az átalányadó alapja lesz az adóalap.

Szociális hozzájárulási adó mértéke 2021-ben 15,5 %.

Társadalombiztosítási járulék:

A mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot.

Az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért, támogatások nélküli bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adó év éves minimálbérének az ötszörösét, azaz 9 660 000 forintot, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot.

Ekkor a havi járulékalap a tárgyévet megelőző évi, támogatások nélküli bevétel 15 százalékának 1/12-ed része.

Aki pedig 2020. december 31-ig mezőgazdasági kistermelőnek számított, 2021-ben a 2020. évi támogatások nélküli bevételének 15 százaléka után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot.

Arra is lehetőség van, hogy a mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalja, hogy a társadalombiztosítási járulékot az előzőekben meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg.

A társadalombiztosítási járulékot a biztosított őstermelőnek negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetnie és bevallania az ’58-as bevalláson.

Irodánk készséggel áll rendelkezésükre e témával kapcsolatos kérdésekben is, illetve vállaljuk őstermelők könyvelését és teljes körű ügyintézését 12.000 Ft/hó alapártól.

SilverLine Könyvelőiroda csapata!