Az Országgyűlés elfogadta a jövő évi adótörvény-változásokat.
Csökken a SZOCHO, megszűnik a szakképzési hozzájárulás:
2022 július 1-jétől fél százalékponttal, 15%-ra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke; a szakképzési hozzájárulás a kedvezmények fenntartása mellett beépül az adóba.
SZJA: olcsóbb lesz az átalányadózás, jobban megéri kriptoeszközzel kereskedni
Az átalányadózás könnyebb és olcsóbb lesz 2022-től, ez az adózási forma az éves minimálbér tízszereséig, kiskereskedelmi tevékenységnél ötvenszereséig választható majd. Az így adózó egyéni vállalkozásoknak az éves minimálbér feléig nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, továbbá az érintettek élhetnek a családi adókedvezmény lehetőségével is. A törvényjavaslat ezen túl rögzíti az átalányadóval adózó jövedelem megállapításához alkalmazható költséghányadokat: az egyéni vállalkozók alapesetben 40 %, a törvényben tételesen meghatározott tevékenységeket és ezeken túl kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozók 80 %, az adóév egészében kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozók 90 %, a mezőgazdasági őstermelők pedig szintén 90 % költséghányad levonásával állapíthatják meg jövedelmüket.
Másként adóznak majd jövőre a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelmek: adóterhük 30,5 %-ról 15%-ra csökken. Az új szabályok alapján a kriptoeszköz értékesítéséből származó jövedelem már nem az összevont adóalap részét képezi, hanem külön adózó jövedelemnek minősül és szocho-mentes lesz. Adóköteles ügylet csak akkor keletkezik, ha a kriptoeszköz kikerül a kriptovilágból, vagyis mindaddig, amíg kriptoeszköz kriptoeszközre cserélődik, az ügylet adómentes. A kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem megállapításának módja az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem meghatározásához hasonló logikára épül: jövedelem akkor keletkezik, ha az adóévben elért ügyleti nyereségek együttes összege meghaladja a tárgyévben realizált ügyleti veszteségek és költségek együttes összegét.
Áfa: jobban ellenőrzik a határon átnyúló e-kereskedelmet
A határon átnyúló elektronikus kereskedelem dinamikus növekedése és a 2021. július1-jétől hatályba lépő, az elektronikus kereskedelemre vonatkozó új áfaszabályok szükségessé teszik egy új ellenőrzési eszköz bevezetését. A kormány célja, hogy a határon átnyúló fizetésekről rendelkezésre álló pénzforgalmi adatok továbbításával eszközt biztosítson az adóhatóságok számára a határon átnyúló e-kereskedelmi ügyletek utáni áfafizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzéséhez.
Így a kormány 2022-től nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget telepítene a pénzforgalmi szolgáltatókra az általuk teljesített, határon átnyúló fizetésekkel kapcsolatban: a nyilvántartásában szereplő adatokról a pénzforgalmi szolgáltatónak naptári negyedévenként elektronikus formában adatot kell szolgáltatni, amennyiben a határon átnyúló kifizetések összege eléri a meghatározott küszöbértéket. Adatszolgáltatásra főszabály szerint a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója kötelezett.
Csökken az energiaellátók és a tőzsdék adója
A gazdaság újraindítását segítendő, a kabinet bevezetné a veszteségelhatárolás intézményét az energiaellátók jövedelemadójába, vagyis az érintett cégek a következő öt évben veszteségeiket levonhatják adózás előtt eredményükből.
Megszűnik a kockázati tőkealap-kezelők és a tőzsdék adókötelezettsége a pénzügyi szervezetek különadójában.
Egyértelmű lesz a késedelmi pótlék számítása
A jogalkalmazás terén mutatkozó bizonytalanságokra tekintettel a tervezet pontosítja a késedelmi pótlék számítására vonatkozó szabályokat. Így a késedelmi pótlék napi mértékét három tizedes jegy pontossággal, a további tizedeseket elhagyva kell megállapítania az adóhatóságnak.
E kerekítési szabályok lesznek irányadók a késedelmi kamat számításánál is – úgy a NAV, mint az adózó késedelme esetén.
A törvényjavaslat mindezeken túl törvényi szinten megerősíti a független könyvvizsgálói jelentések elektronikus aláírásának lehetőségét.
Kérdés esetén keressen bennünket bizalommal!
SilverLine Könyvelőiroda csapata